Rákrehabilitációnkért

Magyarországon a daganatos betegek aktív kezelési IDŐSZAKA ALATTI rehabilitációs gyakorlat  talán 1 helyen működik Magyarországon, a budapesti SOTE Onkológiai Centrumban. Filozófiáját, tartalmát megismerhetjük itt:
https://onkol.hu/wp-content/uploads/2018/12/Onkol%C3%B3giai_rehabilit%C3%A1ci%C3%B3_Prof.Dr_.Dank_2018.14.14..pdf

A SOTE-n önálló rehabilitációs csoport önálló tanszékké fejlesztésével 2019. szeptember 1-jével létrejött a Rehabilitációs Medicina Tanszék, párhuzamosan azzal, hogy a rehabilitáció önálló tárgyként jelenik meg az új kurrikulumban.  https://semmelweis.hu/rehab/

Jelenlegi helyzet az aktív kezelés után: a kezelési út után kézhez vesszük a kontroll zárójelentésünket, malignus  nem igazolható. Boldogok vagyunk, szárnyalunk! Aztán jönnek a boldog túlélési hónapok, évek, közben újabb kontroll vizsgálatok, újabb összefoglaló jó eredmények. Majd az idő múlásával, folyamatosan jelentkeznek a hormonterápiából, vagy a korábbi kezelések következményeiből is fakadó különféle panaszok, tünetek, problémák.

A jelenlegi helyzetet a túlélői éveim alatt készített orvoshoz járásokat a rajzom érzékelteti. Jelenlegi helyzet: káosz, kanossza járás, ping-pong labda effektus, pontgyűjtő effektus, hosszas előjegyzések, sok órás várakozások, kínok-kínja, és álmodás a VÁLTOZÁSRÓL, látva más országok jó gyakoraltát is.

Tekintsünk ki más országokba, ahol az aktív kezelés utáni rák rehabilitációra sokkal nagyobb figyelmet fordítanak, ismerve annak hasznos hozadékát, előnyeit az egyénre, a túlélési esélyre, az életminőség javítására, a társadalmi-gazdasági-családi életben visszanyert szerepére is.





Kik a ráktúlélők?

A "ráktúlélő" kifejezés bármely személyre vonatkozhat, akinek kórtörténetében a rák diagnózisa szerepel, de nem minden rákbeteg azonosul a "rák túlélője" kifejezéssel. Vannak személyek, akik a rákkezelés után életük hátralévő részében rákmentesen, egészségesen, betegségtudat nélkül szeretnének élni, de sajnos, nagyon kevés embernek sikerül a kezelés után megszabadulni a betegségtudattól, és úgy élni, mint a diagnózis előtt.

A rákot túlélők akár évtizedekkel a kezelés befejezése után is számos fizikai és mentális problémával küzdenek, amelyek a rákbetegségből vagy annak kezeléséből fakadnak, azonban az egészségügyi ellátórendszer nagyon sok helyen és nagyon gyakran figyelmen kívül hagyja azokat.

Magyarországon a RÁKTÚLÉLŐKNEK a rákkezelés utáni támogató gondoskodás - rákrehabilitáció - kívánnivalót hagy maga után, ami azért is meglepő, mert a statisztikai adatok szerint nem csak az Európai Unióban, hanem az OECD országai közül is nálunk halnak meg a legtöbben rákbetegségben.

Magyarországon - bármerre nézzük a túlélői betegközösségeket, az aktív kezelés utáni “rákrehabilitáció” a közösségek edukációs, vagy jó hangulatú rekreációs együttlétét, vagy  rehabilitációs nevű táncokat, vagy szép környezetben rehabilitációs célú pihenést, kikapcsolódást értenek az elnevezés alatt. Ezek a programok vitathatatlanul jótékonyak, ám valljuk be, ezek mind, közel sem azonosak a valódi, személyre szabott rehabilitációval, amelynek jó gyakorlatait más országokban ismerhetjük meg. A személyre szabott, több szakmás, multidiszciplináris rákrehabilitációs centrumok, vagy éppen a speciálisen mellműtötteknek más országban létező rehabilitációs centruma, szolgáltatási irigylésre méltók.  A magyarországi túlélők nem is tudják igazán, hogy mit jelent a személyre szabott, multidiszciplináris, és holisztikus megközelítésű  rákrehabilitáció.
Ismerjük meg az alapokat, a fogalmakat, a rendszerét, ami a jövő irányát mutatja Magyarország számára is. Mert szükségessége nem kérdőjelezhető meg, sok oknál fogva. 

A túlélők nem olyan homogén populáció, akikre közös rehabilitációs modellt lehetne alkalmazni. A programot a betegek sajátos szükségleteinek és igényeinek kielégítésére tervezik. 

A magyarországi jelenlegi hiány helyzetben többnyire maguk a betegközösségek találják ki, szervezik meg maguknak a rehabilitációs célú programjaikat.  

A túlélők rehabilitációjának célja az, hogy a páciens minél gyorsabban visszatérjen a „normál” életbe, a lehetőség szerint minél tevékenyebbé váljon, és visszanyerje önállóságát, valamint munkaképességét. Ismerjük meg a szakmai valóságot, és a lehetséges jövő irányait.

Borsos Terézia - A rehabilitáció megismerése. Olvassa el az előadást itt (PDF)

A KITEKINTŐ rovat cikkeiből megtudhatják az olvasók, hogyan viszonyul a nemzeti egészségügyi és szociális ellátórendszer a ráktúlélők jólétéhez, illetve hogyan működik a ráktúlélők rehabilitációja a rákkezelés után sok más európai országban.